Kedves Olvasó!
A valódi nevemet egyelőre nem osztanám meg veled (bár könnyen elképzelhető, hogy úgyis tudod), inkább arról írnék, hogy ki vagyok és mi a fenét keresek itt.
Hogy ki vagyok? Az első diplomám szerint: Bachelor of Liberal Arts. Ami nem biztos, hogy jelent bármit is, de így hívják. Ezen belül filmtörténet-filmelméletet tanultam (tudom, nem látszik :) ). Jelenleg promotion managementet tanulok, és azért írtam angolul, mert magyarul rém idiótán hangzik. Ha minden igaz, nyár elején végzek, a hogyan továbbot pedig még meglátjuk. Tervek vannak tanulást, munkát és hobbit illetően is.
Filmek terén szinte mindenevő vagyok, de leginkább színészek és rendezők alapján választok. A(z egyik) legnagyobb példaképem (nem csak a filmezést tekintve) Robert Downey Jr. Ha csak filmekről van szó, akkor inkább Charles Chaplin. Az első (és Downey mellett legnagyobb) kedvenc színészem Ewan McGregor volt (és még mindig az). Tizenegy évesen láttam a Trainspottingot, azóta Danny Boyle a kedvenc rendezőm, és azóta érdekel a filmezés. Downey és McGregor mellett persze többen “küzdenek azért”, hogy az első helyet foglalják el a szívem ezen csücskében, és egyikük-másikuk időről időre sikerrel is jár. Ilyen pl. elsősorban Ryan Gosling, Joseph Gordon-Levitt és James Franco. De rajtuk kívül mondhatnám akár őket is: Matthew Gray Gubler, Anne Hathaway, Emma Stone, Andrew Garfield, Emile Hirsch, Jake Gyllenhaal, Shia LaBeouf… vagy Bradley Cooper, Christian Bale, Kevin Bacon, Val Kilmer, Michael Fassbender, Nicole Kidman, Anthony Mackie, Hugh Jackman, Sean Penn… de sorolhatnám még. Van néhány színész, akit viszont ki nem állhatok. Őket inkább nem is reklámozom. :)
Műfajokat tekintve leginkább a krimi, thriller és sci-fi állnak közel hozzám, de nagyon szeretem a képregényadaptációkat vagy mondjuk a nyolcvanas évek tinifilmjeit is (igaz, ezek nem nevezhetőek műfajnak). Persze tökmindegy a “skatulya”, ha egy film jó.
Valamikor 2010-ben kezdtem leírogatni a gondolataimat egy-egy film megnézése után. Azóta egész sok szösszenet gyűlt össze, és úgy gondoltam, többet ér, ha nem csak a fióknak írok. Ezt nem nagyon szoktam mondani, de nagyon jól esik, és rettenetesen örülök, ha valakinek tetszenek az írásaim, úgyhogy ezúton (is) köszönöm mindenkinek az eddigi támogatást, bíztatást, dícséretet, építő jellegű kritikát! Ezekből sosem elég, úgyhogy várom a véleményeket. :)
Filmekről nem csak írni szeretek, majd alkalomadtán megmutatom, miket csinálok. Koncertfelvételeket is szoktam, komolyabb technika híján sajnos csak rajongóként, de ez idővel változni fog. Remélem. Ha zenéről van szó, akkor egyébként a hangszereket részesítem előnyben az elektronikus zenével szemben. Rock, country, bluegrass, folk… Ha most hirtelen kéne előadót mondanom, akkor elsőként Eddie Vedder, majd a Boyce Avenue jut eszembe, viszont én csináltam Petruska András 1-2 éve (youtube-on) megjelent koncertfelvételeinek jelentős részét, így talán érdemes őt is megemlítenem.
Érdekel a reklám, a marketing – ezért is tanulom most ezt -, kreatívként gyakornokoskodtam a világ egyik első és legnagyobb reklámügynökségénél, és szintén gyakornokoskodtam a projekt koordinátor mellett annál a cégnél, mely hazánkban bábáskodik “a világ legjelentősebb márkaértékelési rendszere” felett. Haha, nem írok cégneveket, de ha valakit nagyon érdekel, privátban megmondom. :D Jelent viszont meg nyomtatásban filmajánlóm, és reményeim szerint fog is még. Pl. itt.
*Önreklám című rovatunkat látták-hallották.*
Kedvenc filmemnek mindig is a ‘Trainspotting’-ot mondtam, egészen addig, míg nem láttam az ‘Into the Wild’-ot. Ez és a ’127 Hours’ (bár az utóbbi esetében inkább a könyv) hihetetlenül nagy hatással voltak ill. vannak rám.
“If you want something in life, reach out and grab it!”
/Chris McCandless – Into the Wild/
