Rise of the Planet of the Apes

Először is: nagyon boldog szülinapot, James Franco!!! ^_^ Merthogy ma 34 éves, és ugye ennek örömére Franco-napot illik tartani.
Tavaly az én egyik szülinapi ajándékom ő maga volt, pontosabban a bejegyzés címe. Az más kérdés, hogy a film nem tetszett, de ha már szülinap, akkor hozzuk össze az övét meg az enyémet. Ráadásul ez az utolsó olyan bejegyzés Franco-filmmel kapcsolatban, amit tavaly írtam. Van egy-két filmje, amit ugyan láttam, még nem írtam róla, de idővel majd pótlom őket. Remélem. No de. Kettőspont:

2011. augusztus 19.

Tény, hogy lehetne rosszabb is. Bár sokkal rosszabb aligha. Azon túl, hogy kb. halálra untam magam közben, és pillanatokkal előbb mondtam a barátnőmnek, hogy épp mi fog következni még James Franco is alig szerepelt benne.

Tény, ami tény. Andy Serkis nagyon jó, ezt nem is vitatja senki. De hogy James Francoból hogy csináltak olyan pasit, aki semelyik porcikámat nem mozgatja meg..? Rejtély. Értemén ezalatt, hogy nem villogtak szivecskék a szememben így: ♥_♥ Pedig őt látva ez lenne a normális. Túl erős a kontraszt. Látszik minden pórusa, totál barna az egész srác. Persze tudom, portugál, na de ez mégiscsak túlzás. És az sem normális, hogy így fénylik a bőre. (Szabin volt a sminkes tán?) Jó, a mosolyától elolvadtam, de akárhogy nézhet ki, a Franco-mosoly akkor is ellenállhatatlan.

Hogy minek kellett bele a csaj egyáltalán, azt meg nem is értem. A szinkron katasztrofális. Franco szájáról könnyű olvasni, így próbáltam az angol szöveget az ő hangjával odaképzelni – úgy egész elviselhető volt.
A trailernél többet egyébként ne várjon senki. Nem mondom, hogy nem lehet megnézni. Vagy hogy nincsenek benne jó pillanatok. De ez a film konkrétan azért készült, hogy megmutassák, igazi majmok nélkül is lehet forgatni; hogy Andy Serkis milyen remek “karakterszínész”, de ha már emberekből csinálunk CGI-majmot, akkor illene rendesen megfizetni azt a céget, aki az utómunkát végzi, mert kis túlzással egy számítógépes játéknak élethűbb a grafikája.

Hogy mégis miért érdemes megnézni? Na ez jó kérdés. Mondjuk azért, hogy lássuk Andy Serkist majomként. Oké. Mondjuk azért, hogy lássuk, Tom Felton milyen szépen kikupálódott. :P Bár ő gyereknek is helyes volt. Vagy hogy megnézzük a 127 óra előtti James Francot. (Merthogy ennek forgatása előbb volt annál, csak itt sokkal több utómunkára volt szükség.) Ja és persze szép a Golden Gate híd.
Sokszor logikátlan, túl kiszámítható, nem hiszem el, hogy az emberek ennyire buták lennének. Lebutították nagyon őket, hogy a makik még okosabbnak tűnjenek. Egészen az utolsó néhány percig teljesen értelmetlen, hogy miért is lázadoznak. Az pedig, hogy “szétzúzzák a civilizációt” elég durva túlzás. Néhány kocsit meg épületet szétzúznak, de a városnak kb. 2 napba telik mindent feltakarítani és rendbehozni.

Igazán őszintén szerintem csak azok élvezik ezt a filmet, akiknek ha eggyel kevesebb IQ-juk lenne, ki lennének ültetve a kertbe. A vicc viszont az, hogy a “híres” stáblista utáni jelenet meg olyan, hogy agy nélkül nem érti meg az ember, hogy miről van szó. Őszintén szólva első látásra nekem sem esett le, csak mikor barátnőm elmondta. Akkor jött a “jatényleg”.
Meg lehet nézni. Nem arról van szó, hogy nem. De tényleg erre van igény? Tényleg ez kell az embereknek?! “Egyszerű, mint egy kavics.” – nekem ez jutott eszembe először.
Mozijegyet nem ér – legfeljebb azt az 5-10 percnyi ráfordítást, míg megkeressük a torrentet és letöltjük a filmet… Kisebb jóindulattal 4/10.

Ezt pedig négy koronggal 15 lépésből. Nekem elsőre 16 lett, kettővel később 15. Sok sikert! :)

A majmok bolygója: Lázadás (Rise of the Planet of the Apes)
amerikai sci-fi akciófilm, 105 perc, 2011

rendezte: Rupert Wyatt
forgatókönyv: Rick Jaffa, Amanda Silver
szereplők: James Franco, Freida Pinto, Andy Serkis, John Lithgow, Tyler Labine, Brian Cox, Tom Felton
IMDb: Rise of the Planet of the Apes

Your Highness

2011. augusztus 13.

“Nem akarok vívni veled, egyedül szoktam.” :D

Gyakorlatilag azóta várom epekedve ezt a filmet, hogy megismertem James Francot. Látva, hogy a főszereplő Danny McBride lesz (Pineapple Express, Tropic Thunder, Due Date), még annál is jobban érdekelt. És végre! Annak ellenére, hogy ígérték, hogy mozikba kerül nálunk is, külföldi sikertelensége semmissé tette a magyar premier dátumát… Aztán a héten megjelent DVD-n, amiről Lettinek köszönhetően tudomást is szereztem, ez pedig egyet jelentett azzal, hogy “lélekszakadva rohantam a boltba megvenni”. A moziverziót így nem is láttam, így arról nem tudok írni, “megelégedtem” az “unrated” változattal. És nem bántam meg.

Hozzá kell tennem, a várakozásaimat nem múlta felül. De túlságosan azért alul sem. A rendezőt nem tartom valami nagyra, sőt. A ‘Pineapple Express’ is egy béna film, és őszintén szólva meglep, hogy az elkövetkező évekre 15 új filmet bíztak rá David Gordon Greenre. Fel nem tudom fogni, mire föl. Persze meglehet, hog nem ő a ludas, hanem a forgatókönyvírók, de csakcsak kéne legyen neki is beleszólása a dolgokba… Vagy nem?

Mellesleg várható volt, hogy ez lesz “az év legpocsékabb filmje”, a szó lehető legjobb értelmében. Ha van neki olyan. Merthogy ez a film tényleg nagyon, nagyon rossz. És nem is érdemes nagy elvárásokkal nekifogni. Ha az ember tudja, mit várhat, akkor élvezni fogja. A közel két óra így pikk-pakk el is telt. Ők az új Monty Python – mondhatnánk. És nem is tévednénk nagyot, de hát nem lehetnek olyan jók, mint az eredeti, így a film is csak halvány utánzata lett a ‘Gyalog galopp’-nak (Monty Python and the Holy Grail). Nem visítottam a röhögéstől, de kevés olyan perc volt, hogy nem mosolyogtam volna. A ‘Your Highness’ tulajdonképpen paródiája az ilyen epikus, hősös-lovagos kalandoknak. Ki lehetett volna hozni belőle többet? Igen. És akkor várnám a második részt. Így is megérdemelne egy második-harmadik részt, mert ez egy olyan jellegű film, de szerintem bukott akkorát, hogy az alkotók ne gondolkozzanak ilyesmin. Sajnos. Végre egy alkotás, amiben (a Star Wars óta először) nem idegesített Natalie Portman, amiben imádtam az idióta Danny McBride-ot (őt amúgy mindig), és amiben James Franco egy valóságos tündérmackó volt.

Ha már paródia, akkor kell hogy kapcsolódjanak hozzá eredeti művek. Nem biztos, hogy mindent észrevettem és az is lehet, hogy párat csak én magyarázok bele, de szerintem: Gyűrűk Ura, X-Men, Mátrix, Men In Black, Star Wars, (127 óra,) Titkok könyvtára, Indiana Jones, Eastwicki boszorkányok, Rapunzel meséje, Hegylakó, Excalibur-legenda, Minotaurus-mítosz, Odüsszeia (a nimfákkal, küklopsszal stb) és még a Shrek-et is mondhatnám.
Ami először eszembe jutott róla az, hogy “amikor az okos hülyéskedik”. James Franco katasztrofálisan énekel, az angol akcentusa is borzalmas, a mosolya ellenállhatatlan, fennkölt szavai hatására pedig egyenesen könny szökik az ember szemébe.
A sztori röviden annyi, hogy Fabious (James Franco) a menő srác, ő a trónörökös, akinek minden sikerül, aki sárkányokkal és szörnyekkel harcol nap, mint nap, akit imádnak a nők, és aki megmenti tornyából a szépséges Belladonnát (Zooey Deschanel), hogy aztán feleségül vegye. Öccse, a béna, hasznavehetetlen, kényelmes, kissé szexmániás, kissé drogos, kissé mindenkit utáló és bátyját irigylő Thadeous (Danny McBride), aki mikor Belladonnát a sötét úr, Leezar (Justin Theroux) elrabolja nem éppen önként, de útra kel szolgálójával (Courtney – Rasmus Hardiker), bátyjával, Fabiousszal, az ő lovagjaival és szolgálójával, Julie-val (Toby Jones). Az izgalmas kalandokat ígérő küldetés során komoly nehézségekkel találják szembe magukat, de a végére Thadeous igazi férfivá és szerető testvérré érik. Az eleinte kissé unszimpatikus figurát jellemfejlődése teszi igazán szerethetővé, persze a “fura” stílusát nem “növi ki”, de erre nincs is szükség. A kaland során találkoznak Isabellel is (Natalie Portman), aki még Fabiousnál is inkább megtestesíti mindazt, amivé Thadeous válni szeretne. Természetesen sikerül megmenteniük Belladonnát, hazatérve pedig az egész királyság hősként ünnepli őket.

Nem is én lennék, ha nem említeném meg Boremont-ot, aki Fabious egyik lovagja és legjobb barátja. Merthogy Damian Lewis egy nem kicsit sármos, a világító zöld szemeivel és fehér bőrével tipikus vörös srác, aki második ránézésre nagyon emlékeztet Hugh Laurie-ra :) Ő lenne az, meg mégegyszer és megint, de jobb azért ha van szakálla, mert túl magas az álla.
A főszereplőket nagyon szeretem (kivéve Portmant), és remélem sokszor fogom még látni őket. James Francot, ha igaz, jövőhéten, de Danny McBride-ot és Zooey Deschanelt is szívesen nézném-hallgatnám még sokszor. Színésznőket amúgy ritkán szeretek, de Zooey azon kevesek közé tartozik, akiket nagyon is.

Egyébként az egész film szuper jól van összerakva. Egy rossz szava nem lehet senkinek sem a zenére, sem a díszletekre, sem a jelmezekre, sem a beszédstílusra, persze minden direkt gagyinak hat, de az csak a humor része. (Írországban forgatták egyébként, James Franco pedig New York és a forgatás helyszíne közt ingázott, mert közben egyetemre is jár, és ha valaki, hát ő nem hagyna ki egy órát sem. Első a tanulás.)
A rendezés, vágás, operatőri munka is abszolút rendben van, egy-kétszer voltak csak zavaró dolgok, ami már nem tudom, hogy a vágás miatt volt vagy beállítás miatt, de mindegy is. Kell azért gyomor hozzá, mert vannak gusztustalan részek, de pl. az élénkpiros, kamerára is fröccsenő, víz állagú “vér” kifejezetten vicces.

Látszik tehát, hogy profi munka, profi színészekkel, és Danny McBride egy alapvetően vicces fickó (ő a forgatókönyvíró is), de sajnos nem üt akkorát, amekkorát kellene neki, egy film esetében pedig nem a szándék a fontos, hanem ugye a végeredmény. Mindenesetre Franco és McBride rajongóinak szerintem kötelező darab. Objektíven nézve tényleg eggyel kevesebbet ér (meg tudom amúgy érteni azokat is, akiknek egyáltalán nem tetszik), de igyekeztem félretenni az agyamat, és tényleg nem unatkoztam, és tényleg tetszett. 7/10.

Király! (Your Highness)
amerikai kalandfilm, 102 perc, 2011

rendezte: David Gordon Green
forgatókönyv: Danny McBride, Ben Best
szereplők: Danny McBride, James Franco, Zooey Deschanel, Natalie Portman, Damian Lewis, Justin Theroux, Rasmus Hardiker, Toby Jones, Charles Dance
IMDb: Your Highness

The Machinist

2011. május 13.

Atya. Úr. Isten.

Nagyjából hét év kellett, hogy rávegyem magam, de most úgy éreztem elég erős vagyok ehhez a filmhez. Hét év?! Amikor 10-11 évesen ‘Trainspotting’-ot meg ‘Shallow Grave’-et néztem éjszaka egyedül a sötétben? Nemár! És volt még számtalan thriller és dráma, amik a mai napig a kedvenceim közé tartoznak. Puhány lettem, az a helyzet. :) Elgyengített Hálivúd a csodás limonádéival. Szép emberek szép, optimista, vidám, pozitív történetekkel. Komoly film az ‘Inception’? Ugyanmár ^_^ Meglehet, persze, hogy csak öregszem már megint.
‘A Gépész’ (vagy masiniszta, ahogy szoktam volt mondani) abszolút a kilencvenes évek filmjeit idézi számomra, azokat a nagyszerű alkotásokat, amiket úgy imádtam kicsiként – többnyire Ewan McGregorral a főszerepben vagy Danny Boyle-lal a rendezői székben. Egy biztos. Ajánlom, de messze nem mindenkinek.

Nem nagyon szoktam előre olvasni a filmekről, így itt sem tudtam, mire számítsak, csak azt tudtam, hogy nagyon rossz lesz Bale-re nézni, és, hogy valami zakkant karaktert játszik. Ennél azért egy hangyányit többről van szó.
Trevor Reznik az “új Raszkolnyikov” s Miskin herceg is egyben. A film előrehaladtával rájövünk, hogy utóbbi pusztán a felszín, és nem is véletlen, hogy a filmben megjelenő könyv ‘A félkegyelmű’, nem pedig a ‘Bűn és bűnhődés’, hiszen túl egyértelmű lenne, miről szól a történet.
Nagyon sötét és hátborzongató a film, thriller a szó legnemesebb értelmében. Nehéz Bale-re nézni, bár furcsamód nem annyira, mint a ‘The Fighter‘-ben. Az arca itt megmaradt olyannak, amilyen eredetileg, a mármár védjegyévé vált szakállával egyetemben, és hiába lehetett megszámolni a csigolyáit és bordáit, mégis kevébé volt rémséges, mint Dicky Eklundként.
Christian Bale-t majd’ tíz éve, a ‘Reign of Fire’-ben láttam először, ami ugye egy fantasy, és már akkor nagyon megtetszett. Végérvényesen azonban akkor került a top10-be nálam (bár lehet, hogy top5, sosem gondoltam igazán végig a sorrendet), mikor aztán megnéztem az ‘Equilibrium’-ot, ami pedig jó eséllyel szerepel a kedvenc filmjeim top10-jében, bár ezen sem gondolkodtam soha, és talán hülyeség is ez a rangsorolás. “Mivel szegény vagyok, álmom van csupán. Álmaim lábad elé terítem; finoman lépj, mert álmaimon gázolsz.” – idézi William Butler Yeats-t Sean Bean. Sosem felejtem el.

Szóval jött a ‘The Machinist’ a csont és bőr főszereplőjével, majd a Batman, amire kigyúrta magát, aztán le kellett fogynia újból, mert a szervezete nem bírta a radikális súlyváltoztatásokat. Előbb Bob Dylanként énekelt az ‘I’m Not There’-ben, majd jött egy újabb Batman-film, amire megintcsak híznia kellett, tavaly Eklund szerepe miatt fogyott iszonyat sokat, most pedig ismét Batmant alakítja. Remélem, nem lesz ebből komoly baja, bár az sem lepne meg, ha már most van. Hihetetlen mit meg nem tesz az egyes szerepek kedvéért. Igazi kaméleon. Sokan ezt alázatnak nevezik, szerintem azért erősen súrolja a fanatizmus határait.
James Franco is elvonult a világ (családja, barátai és barátnője) elől három hónapra, hogy felkészüljön a James Dean-filmre, és sokan olvasnak képregényt szuperhőslétük előtt vagy nézik meg Chaplin összes létező filmjét, ha őt kell alakítaniuk. Ez természetes is, de amit Bale csinál, a számomra nem teljesen normális. Na persze az is igaz, hogy pont ezért szórakoztató és hiteles.

Na de vissza a filmre. Nem elég egyszer megnézni, ezt már most látom, de hagyom kicsit leülepedni. Lehet, hogy érdemes lenne “leöblíteni” egy Gyilkos elmék résszel, valami jó kis belezőssel mondjuk. :D Még megfontolom a dolgot.
Ahogy írtam, nem nagyon olvasok előre, utólag viszont annál inkább. Érdekel, mit gondolnak mások, mennyire jutnak eszükbe azok a dolgok, amik nekem is. Hozzájuk képest sok újat nem is tudok írni, és kifejezetten untatni sem szeretnék senkit holmi elmélkedéssel. Aki látta a filmet, annak tudom javasolni a Port.hu egyes fórumhozzászólásait (ha még nem olvasta), pl. azt, mi szerint Reznik a film egész ideje alatt halott. Ez az én fejemben is megfordult, de jó volt egy végiggondolt véleményt olvasni erről. (A többi meglátás is érdekes, nem csak ez.) Viszont a film adatlapja a Port.hu-n ízlésesen lelövi a poént… nagy bunkóságnak tartom az ilyesmit. Az IMDb-n írt egyik vélemény nagyon tetszett még (itt a legfölső, 2006. nov. 16.).

Szerencsére ez egy olyan alkotás, amit nagyon sokféleképpen lehet értelmezni, megélni; és megállja a helyét úgy is, mint egy egyszerű történettel rendelkező, a nézőt ijesztgetős thriller, de mélyebb, filozófiai-teológiai vonatkozású művészfilmként is. Mondhatni, minden igényt kielégít. 9/10.

A gépész (El Maquinista aka The Machinist)
spanyol thriller, 101 perc, 2004

rendezte: Brad Anderson
forgatókönyv: Scott Kosar
szereplők: Christian Bale, Jennifer Jason Leigh, Aitana Sánchez-Gijón, John Sharian, Michael Ironside
IMDb: El Maquinista

The Company

2011. július 4.

2003-at írunk, egy évvel vagyunk a Pókember első része után és eggyel a második előtt, és szinte fényévekre a ‘Flyboys‘-tól vagy az ‘Annapolis‘-tól (2006). Mondhatnám azt is, hogy kedvenc főhősünkre kétszer kell ránézni, hogy egyszer észrevegyük – merthogy olyan vékony.
Aligha készíti bárki is szexisebben a tojásrántottát, mint James Franco, itt azonban még ez is kevés: a ‘The Company’ az egyik legértelmetlenebb film, amit életemben láttam.

Hardcore balett-rajongónak kell lennie az embernek ahhoz, hogy ezt a filmet élvezni tudja, így a megnézésétől óva intek mindenkit, aki mondanivalót vagy cselekményt vár egy filmtől. A főszereplő Neve Campbell, ami nem jelent semmit, mert neki csak a nevét ismerem, de ő az egyik írója is a “műnek”. A rendező már érdekesebb, Robert Altman (Short Cuts, The Gingerbread Man, hogy csak a RDJr-ral közös filmjeit említsem), aki híres arról, hogy szereti ötvözni a dokumentarista és játékfilmes elemeket. Ebben az esetben ez úgy nyilvánult meg, hogy fájdalmasan hosszú percekig nézhetjük a balettpróbákat és -előadásokat, ellenben a történések gyorsan, helyenként logikátlanul, értelmetlenül, fölöslegesen zajlanak le.
Miért olyan érdekes, hogy “A” úr darabot adjon a lánynak? Vagy hogy a srác séf? (Azért mert olyan mesterien készíti el a tojásrántottát nulla alapanyagból? És mert úgy vágja fel a paradicsomot, hogy “harr”? De ehhez azért nem kell feltétlenül szakácsnak lenni…) Vagy hogy jön az oda egyáltalán, hogy a kissrác megsértődik és idegbeteg az apja? És különbenis…
Ha ezeket a dolgokat nem tették volna bele, egész jó kis dokumentumfilm születhetett volna. Ha viszont ezeket a részeket kidolgozzák, és értelmet adnak a történéseknek, az egyes szereplők felbukkanásának, de visszavesznek kicsit a táncból, akkor egy nagyon jó amolyan “táncos film” lehetett volna belőle. De nem. Dokumentumfilmnek sok (totál fölösleges igazából bármelyik szereplőt is kiemelni, “szerepeltetni”), játékfilmnek kevés – nekem nem tetszett. “Nem jött át.” Nem tudtam együtt érezni a szereplőkkel meg semmiféle szimpátiát nem éreztem irántuk. Egyedül James Franco alakít egy kedves, szerethető karaktert (és nagyon is jól), de alig van jelenete, és a film első háromnegyed órájában még csak fel sem tűnik. Pozitívuma a filmnek az operatőri munka, a táncoknál jól át tudták adni így a drámaiságot, érzékiséget, éppen amit kell. Vannak azért jó pillanatok, és tényleg szépek a táncok, de többet ért volna, ha alszom tegnap, és nem maradok fent emiatt olyan sokáig. :)

Egyszómintszáz. Ha másért nem, hát azért megérte megnézni, hogy a végtelen hosszú listámról kihúzzak egy filmet, de hogy ennek az egésznek mi az értelme vagy egyáltalán milyen ötlettől vezérelve csinálták meg… rejtély. Viszont a trailer tök jó. 4/10

Balett-társulat (The Company)
amerikai-német zenés dráma, 112 perc, 2003

rendezte: Robert Altman
forgatókönyv: Neve Campbell, Barbara Turner
szereplők: Neve Campbell, Malcolm McDowell, James Franco, Barbara E. Robertson, William Dick, Susie Cusack
IMDb: The Company

Camille

2011. május 15.

Erről kb ennyi jutott eszembe: weird.

És hogy minek kell mindig gagyinak hangzó magyar címeket adni?! “Camille – Egy halhatatlan szerelem története”, úgy értem mi szükség feltüntetni a címben, hogy miről szól a film, ha eredetileg nincs ott ilyesmi? A másik meg, hogy a film 2007-es, és nálunk tavaly februárban jelent meg. DVD-n. Ami érdekes, hogy moziban szinte sehol nem játszották, filmfesztiválokon ugyan szerepelt (Cannes-ban pl), de még az USA-ban is csak 2009-ben jelent meg. Mi értelme úgy filmet csinálni, ha nem reklámozzák szinte sehol?

Számomra indokolatlan Silas (James Franco) hozzáállása az elején. Nem tudom, hogy túljátszotta-e vagy eleve így találták ki, Camille (Sienna Miller) reakcióiból ítélve az utóbbi a helyes megfejtés. Ettől függetlenül szerintem Silas mindenre túl hevesen reagál, amit nem is tudtam igazán hova tenni. Annyira sajnáltam szegény lányt, hogy ilyen bunkó vele… aztán még az volt fura, hogy mindent, ami velük történik szinte természetesnek fognak fel. Persze, megkérdezi Camille, hogy “de hát hogy lehet ez?”, de Silas elintézi egy “nem tudom”-mal, és elfogadják a helyzetet olyannak, amilyen, nem is próbálnak igazán tenni ellene. Én biztos megpróbálnék, és egyszerűen nem hinném el azt, ami történik, képtelen lennék felfogni. Kicsit aztán túl hirtelen változnak, szóval a karakterfejlődés lehetett volna lassabb, és sok dolgot indokolatlannak és értelmetlennek vélek, ami a srác viselkedését illeti.

A színészek egyébként tetszettek, mindketten igyekezték a legtöbbet kihozni a kissé setesuta karaktereikből. Az elején nagyon jól lehet azonosulni a lánnyal, aztán igazából mindkettejükkel. Franco nagyon szép, a mosolya, a tekintete… huh… pedig vele mindig sok problémám van, de itt most nem volt. Millernek is a könnybe lábadt szemei… megható az egész, na.

Szuper a plakát, jó a zene, érdekes a történet, nagyon szép, ahogy kibontakozik a szerelmük. Kellemesen szomorú film irigyelnivaló érzelmekkel. Nagyon fura úgy ahogy van, valahogy másképp kellett volna.. B kategóriás roadmovie-nak és egyszernézhetőnek mondanám, viszont a két főszereplőt tényleg nagyon szerettem. 7/10.

Camille – Egy halhatatlan szerelem története (Camille)
amerikai-angol kalandfilm, 94 perc, 2007

rendezte: Gregory Mackenzie
forgatókönyv: Nick Pustay
szereplők: Sienna Miller, James Franco, David Carradine, Scott Glenn, Ed Lauter, Patricia Yeatman
IMDb: Camille

Flyboys

2011. május 14.

“- Mit meséltek?
– Hogy szerencsét hoz, ha megvakarom a fejed.”

Ez a James Franco egy igazi hős. :’) Sejtettem, hogy halhatatlan, de hogy ennyire. :D Érdekes, hogy sok filmjében alakítja ezt a vagány szépfiút, és jól is áll neki, de annyira ellentétes azzal, amit egyébként csinál.. bárki azt hihetné, hogy tényleg egy ilyen szép-szép, de nem annyira okos fiatalemberről van szó.

Annyira bután tud nézni, hogy az már szinte fáj, és úgy tartja a száját, mint a franciák, mikor beszélnek. Olvastam egy ilyet, amiben az volt – többek közt -, hogy “Ezt az érzésünket csak erősíti a Heath Ledger-rel könnyen összekeverhető James Franco…” Hogy mivan??? Köze nincs a kettőnek egymáshoz, még csak nem is hasonlítanak! Ha bárki össze tudja őket keverni.. nos.. minden elismerésem az övé. Az egyik egy szőke ausztrál, a másik egy barna portugál, az előbbinek hegyesebb az álla, keskenyebbek az ajkai, ugyanakkor szélesebb a szája, a fülükről, a szemöldökükről és úgy általában a stílusukról nem is beszélve. Persze lehet találni egy-két fotót, amin hasonlítanak :D Pl. ez vagy ez, de pl. itt nekem sokkal szembetűnőbbek a különbségek, mint a hasonlóságok.
Na de mindegy. Nekem még nem sikerült összekevernem őket, de majd még próbálkozom. :D

Volt egy déjà vu-m is a film közben, és spoiler következik. Egy srácnak beszorul a keze, Dzsémsz odamegy, és levágja a kezét XD Nem cicózik sokat, csak rácsap egy fegyvernek látszó tárggyal. (Igen, a ‘127 óra‘ jutott eszembe nekem is.) Spoilervége.

A film egyébként szép, bár a karakterek egyszerűek. Franco szeme karrierje során sokadszorra lábad könnybe – gondolom megint eszébe jutott szegény macskája, aki meghalt -, és aki csak ezt a filmet látta tőle, az ordítva menekül a többi elől, mert khm… nem éppen az jut eszünkbe róla elsőre, hogy ejjha, mekkora színész ez a gyerek! :D Nagyon nem tudom átérezni a fájdalmát, amikor sír. Néha igen, de általában nem. Az okait megértem, de ő maga nem adja át nekem annyira az érzést. Mindig a macskája jut eszembe, és nevethetnékem támad, ha ránézek, mikor pityereg. :$ Kiabálni, dühöngeni nagyon tud, azt szeretem (ugyan ebben a filmben nem teszi, de pl. a ‘Sonny‘-ban igen), de a sírása valahogy nem tetszik, ezért ilyenkor mindig elbizonytalanodom, hogy tényleg jó színész-e vagy sem. Szerencsére van néhány olyan filmje, ami bizonyítja az előbbit.
Aranyos azért, ahogy a francia lánnyal próbál szót érteni, és mutogat kézzel-lábbal. Akkor még nem volt olyan természetes, hogy mindenki tud angolul. Ma már bezzeg… az ufók is, és a skandináv istenek is (lásd ‘Thor‘), és mindennemű elszigetelt lények is a Földön vagy azon kívül tudnak angolul. Változik a világ. :D

A szereplők úgy összességében jók, a karakterek lehetnének összetettebbek, de annyi van belőlük, hogy valahol megértem, hogy nem foglalkoztak ilyesmivel. A repülős jelenetek szépek nagyon, csak ritkán feltűnő a CGI, a papírrepülők kész életveszély… Nem értek a háborús dolgokhoz, és úgy általában nem értem, mi értelme háborúzni, ok nélkül legyilkolni a másikat, de ha tényleg ilyen kis béna repcsik voltak, háááát… biztos nem mertem volna beülni. A manővereik állítólag nem túl realisztikusak, ehhez nem tudok hozzászólni. A német gépek elég jól néznek ki (bár szintén állítólag nem voltak ennyire pirosak), és az egyik pilótájuk szimpatikus is. A francia oldalról nekem Martin Henderson (a “veterán” pilóta) karaktere tetszett legjobban, meg ő maga is szimpi. Akik látták a ‘The Ring’-et, tudják, kiről beszélek (Noah), én nem láttam.
A fekete srácot tudnám még kiemelni (Abdul Salis), ja és persze Jean Renot se felejtsük el. Viszont Tyler Labine-nel nyáron találkozunk még a ‘Rise of the Planet of the Apes’-ben (a főszereplő ott szintén Franco). Szóval igazán rossz vagy zavaró dolgot nem tudnék említeni, talán azt, hogy a díszletek túl díszletszerűek, a ruhák pedig nagyon jelmezszerűek, ez zavart valamennyire, meg talán kicsit bénák a párbeszédek. Az viszont, hogy két órás, igazából fel sem tűnt, szóval nem tűnt hosszúnak, és külön örültem a nem hálivúdi befejezésnek. Pozitívuma még, hogy úgy általában az első világháborúról nem sok film készült.

Lényeg a lényeg. Egyszer meg lehet nézni. Szórakoztató film, de túl sok meglepetést ne várjunk se a színészektől, se a történettől. Viszonylag kiszámítható a dolog, de azért szerintem leköti a figyelmet. Jó.. hazudnék, ha azt mondanám, nem jutott eszembe a repülős jeleneteknél, hogy mit bénáznak itt, Tony Stark fél perc alatt leszedné az ellent, de ez most nem az a film volt.
Kb. egy szintre tenném az ‘Annapolis‘-szal, ráadásul ugye ugyanabban az évben készültek. Franco karaktere hasonlít ahhoz, bár ott legalább van egy kis jellemfejlődés, amit itt nem nagyon vettem észre vagy legalábbis nagyon minimális volt, ha volt egyáltalán. (Más karaktereknél lényegesen észrevehetőbb.) Jól áll neki azonban a cowboy szerep épp úgy, mint a tengerész-lét, jó nézni, ahogy lovagol és persze ahogy mosolyog. :) 7/10.

Flyboys – Égi lovagok (Flyboys)
amerikai-angol filmdráma, 140 perc, 2006

rendezte: Tony Bill
forgatókönyv: Phil Sears, Blake T. Evans, David S. Ward
szereplők: James Franco, Jean Reno, Christien Anholt, David Ellison, Abdul Salis, Martin Henderson, Kyle Hensher-Smith, Keith McErlean, Jennifer Decker
IMDb: Flyboys

Tristan + Isolde

2011. április 22.

Unalmas, de végülis korrekt, szépen összerakott film. Német-cseh-angol-amerikai. Semmi nincs benne, amiért igazán érdemes lenne megnézni. Elég jók a ruhák, elég jók a színészek és szép a táj. Éppen csak az a plusz hiányzik belőle, ami miatt érdekes lenne. (Most arról nem beszélek, hogy köze nem volt az eredeti történethez, mert ez ezesetben majdnem lényegtelen, legalábbis számomra.)

Rufus Sewell-t szokták emlegetni, hogy ő milyen jó – és tényleg -, illetve, hogy James Franco totálisan tönkretette az élményt. Khm. Igen. De ez nem az ő hibája. Tristannak a rendező (Kevin Reynolds – Robin Hood: Prince of Thieves, The Count of Monte Cristo, Waterworld) a Melot-t játszó Henry Cavill-t szerette volna, de a stúdió azt mondta, hogy “a-a, kell nekünk egy olyan név, aki miatt a néző majd beül a moziba. Úgyis tavaly volt a Pókember, legyen ez a valaki James Franco.” Mert miért ne.
Kevés olyan karakter van, amiben hiteltelenebb lenne a srác, mint középkori angol lovagként. A szinkronhangja, Szabó Máté meg még egy lapáttal rátett. Ha ebben a szerkóban és ezzel a frizurával nem lenne Franco még elég nevetséges, majd a szinkron megoldja. Voltak itt könnyek (sokat kellett a halott macskájára gondolnia) meg hősszerelmes megnyilvánulások, meg egész szép izmok, tényleg ügyes volt meg szép, és becsülendő, hogy a szerep kedvéért vívni és lovagolni tanult. Na de az arca… és a csajszival sem volt egy hullámhosszon. Nagyon nem illettek össze. Bírom én őt, nem arról van szó, de ilyen szerepben nem akarom még egyszer látni. :D Tudom, a ‘Your Highness’-ben is lovag, de ott pont az a lényeg, hogy vicces legyen, ez pedig elvileg komoly film. A többi színész egyébként szerintem illett a karakteréhez.

A zene pedig nagyon szép:

Meg lehet nézni, de tényleg rossz ránézni Francora. Iszonyú nagy ballépés volt őt beletenni a filmbe. A stáblistában van viszont egy magyar operatőr. :) 6/10.

Trisztán és Izolda (Tristan + Isolde)
német-angol-cseh-amerikai kalandfilm, 125 perc, 2006

rendezte: Kevin Reynolds
forgatókönyv: Dean Georgaris
szereplők: James Franco, Sophia Myles, Rufus Sewell, David O’Hara, Mark Strong, Henry Cavill, Bronagh Gallagher, Ronan Vibert, Lucy Russell, JB Blanc, Graham Mullins, Leo Gregory, Dexter Fletcher
IMDb: Tristan + Isolde

Wall Street: Money Never Sleeps

2011. szeptember 30.

Oliver Stone-t szeretem, Shia LaBeouföt szeretem, az okos embereket szintén, ez a világ pedig érdekel, mi kellhet még egy jó filmhez?
Őszintén szólva már a színészek névsora bőven elég volt: Shia LaBeouf, Carey Mulligan, Michael Douglas, Frank Langella, Josh Brolin, Susan Sarandon, Eli Wallach (!), de egy pillanat erejéig felbukkan Charlie Sheen is meg egy rakat olyan arc, akiket “mintha láttam volna már”.

Amennyit a tőzsdéről meg a pénzügyekről/gazdaságról tudok, azt nagyjából a ‘Limitless‘-ből (elsősorban a könyvből, mert ott részletesebb) meg azokról az órákról tudom, amelyikeken véletlenül nem aludtam. Magyarul egyáltalán nem biztos, hogy a “tudásom” megfelel a valóságnak, mindenesetre kb. Eddie Morra (vagy ha úgy tetszik, Eddie Spinola) óta érdekel a téma. Ezt csak azért, mert nem tudom megállapítani, hogy ami ebben a filmben van, az mennyire felel meg a valóságnak, de – azt leszámítva, hogy kissé.. nagyon csöpögős a vége, és hogy “kedvenc Shiámat” nemigen tudtam hova tenni – nagyon jól bemutatja a gazdasági válság kezdetét. Nem teljesen az elején, de még viszonylag az elején van egy olyan fordulat, amire olyannyira nem számítottam, hogy kb. eltátottam a számat és csak néztem ki a fejemből, nem tudtam eldönteni, hogy most sírnom kéne-e vagy mit csináljak?! Teljesen logikus volt, engem mégis meglepett. Onnantól kezdve azonban kicsit ellaposodott a film. Tényleg nagyon érdekes, és szerintem érdemes megnézni, mert nagyon jól van összerakva, jó a zene, jó minden, érthető is minden, a színészek szuperek, sőt, vannak itt komoly üzletemberek, akik saját magukat alakítják, valami mégis hiányzik. Pedig az eleje olyan jó, hogy azt hittem, simán 10/10-es lesz. Nem lett. A metro viszont tetszett. Kifejezetten félelmetesnek ábrázolták, pedig ugye alapvetően nem az, de a nagy hangja meg a közelről fotózott, elvágtató szerelvények miatt elég ijesztőre sikeredett. :)

No offense, Shia, tudod, hogy kedvellek, és eskü, megnézem az összes filmedet, de még mindig arra várok, hogy férfi légy. Persze egy 25 éves sráctól ilyet még nem kéne, de már kiváncsi vagyok, mikor jön el az a pillanat, ami Jake Gyllenhaalnál is (Love and Other Drugs), amikor majd azt mondom, hogy wow, hát ő is férfi lett. Biztos lesz ilyen, csak még nem most. Értemén, hogy egy bróker nem lehet pl. borostás meg értemén, hogy ide egy csodagyerek kell, aki nem lehet 40 éves, de mégis: ez nem az ő szerepe volt. Sokkal inkább tudnék elképzelni ide egy (fiatalabb) Bradley Coopert vagy egy Jake Gyllenhaalt, sőt akár még Joseph Gordon-Levittet is, aki ugyan csak egy évvel fiatalabb Gyllenhaalnál, mégis elég kölyökképű ahhoz, hogy eladható legyen 26 évesnek, de nem annyira kölyökképű, hogy ne lehessen komolyan venni, mint csodagyerek-brókert. LaBeouf pedig… ugyanmár. Ha legalább szakálla lehetett volna. Még jó, hogy összetörte magát a Limitless előtt (mégjobb, hogy egyáltalán túlélte azt a horrot :S ), és Cooper kapta a szerepet, mert Shia, mint Eddie Morra katasztrofális lett volna. Carey Mulligan – aki nem túl szép, de valljuk be, tehetséges – pedig csak egy évvel idősebb LaBeoufnél, mégis mintha tíz évvel lenne nála öregebb. Sokan mondják, hogy milyen jó páros ők együtt, szerintem egyáltalán nem. Külön-külön semmi probléma nincs velük (sőt, mikor mosolyog, Mulligan nagyon aranyosan néz ki), de megint az a helyzet, hogy Shia rossz választás volt. Ennek ellenére persze minden tőle telhetőt megtett ő is, ez látszik, és néha egészen elhittem neki, hogy ő a bróker-csodagyerek, mert nagyon szigorúan nézett vagy mert nagyon komolyan mondott valamit, de nem tudtam elvonatkoztatni a kölyökképétől, csak ha profilból mutatták.

Mondtam már, hogy egyre jobban szeretem Frank Langellát? :P Itt is annyira jó!! Az ő filmjeit is meg kéne nézni… Hah! És a főgonosz az egyik kedvenc főgonoszom. :) Aki nem Javier Bardem, mert a ‘Biutiful’ miatt nem ért rá, hanem Josh Brolin. A ‘Milk‘-ben szerettem meg, de a ‘The Gangster Squad’-ban is szeretni fogom. :) Ott is biztos gonosz lesz. :D Legalábbis remélem. Ami a vicces, hogy erre a szerepre még James Franco is szóbajött. Ne röhögtessenek már! Brolin ’68-as, Franco ’78-as, Douglas ’44-es. Kiről hihetőbb, hogy tíz évvel ezelőtt Michael Douglasszel dolgozott együtt? Brolin is fiatal kissé, de Franco akkor szinte még pelenkás volt.
Eli Wallach viszont olyan aranyos. :) Őt is csípem. A fütyülést improvizálta. :) 96 éves már… nem semmi.

A film egyébként a ’87-es ‘Wall Street’ folytatása, ami Michael Douglasnek Oscar-szobrocskát ért, azt persze ha láttam is, már nagyon régen, úgyhogy mindenképp meg kell néznem (újra). Az is a film megjelenése előtt két évvel történt eseményeket dolgozza fel.

Sokan mondják, hogy olyan, mintha mondani akarna valamit, közben meg alig mond bármit is, és én is hiányoltam a mélyebbre ásást, mert lehetett volna ezt még fokozni, és a két órából is lehetett volna még vágni, de annyira azért nem vészes a helyzet. Igaz, nem túl maradandó élmény, mert a ‘Limitless’ és a ‘The Adjustment Bureau‘ is hasonló világot idézett, szóval nálam azokat nem körözi le, de akit kicsit is érdekel, hogy mit jelent az, hogy gazdasági válság vagy az, hogy rövidesen mi vár Európára is, ha a görögök csődöt jelentenek és bedől az Euro… nos… annak csak ajánlani tudom. Az IMDb-hez, de még a Port.hu-hoz képest is túlértékelem, de nekem tetszett. 8/10.

Tőzsdecápák – A pénz nem alszik (Wall Street: Money Never Sleeps)
amerikai filmdráma, 133 (136) perc, 2010

rendezte: Oliver Stone
forgatókönyv: Allan Loeb & Stephen Schiff (történet), Stanley Weiser & Oliver Stone (karakterek)
szereplők: Shia LaBeouf, Michael Douglas, Carey Mulligan, Josh Brolin, Frank Langella, Eli Wallach, Oliver Stone, Susan Sarandon, Charlie Sheen
IMDb: Wall Street: Money Never Sleeps

Sonny

2011. április 19.

…avagy James Franco, ahogy nem akarod látni.

Ahhoz képest, mennyire dícsérik sokan, ritka sz*r ez a film. Nicolas Cage bebizonyította, hogy nem csupán színészként, de rendezőként is egy nagy nulla. Ezúton gratulálok neki! Nem csodálkozom, hogy ez a film volt az első és egyben utolsó rendezése is. Bízzunk benne, hogy ezen nem óhajt egyhamar változtatni.

A zenét Clint Mansell jegyzi, és vannak is benne jó pillanatok, de meg sem közelíti pl. a ‘Requiem for a Dream’-et. James Franco magyarhangja Lux Ádám, azaz a Gyilkos elmékből Hotch. Annyira fura volt Francot Hotch hangján megszólalva hallani :D Eredeti nyelven néztem természetesen, de belehallgattam a magyarba is, ha már egyszer DVD. Mellesleg totál nem érte meg megvenni.

Az ember azt hinné, hogy ez a film szól valamiről. Nem akarom lelőni a poént, de senki ne kergesse magát hiú ábrándokba. Az egész undorító, visszataszító, és nem úgy, mint a ‘Trainspotting’, mert azt a néző meg akarja nézni és drukkol a főhősnek. Ez meg olyan, hogy mia..?! És nem érted, hogy tulajdonképpen miért is nem csinál semmit a srác? Az anyja idegesítő, a “melói” undorítóak, a történéseknek se eleje se vége…

Eleve nem hiszed el, hogy James Franco – aki egy kurvát alakít amúgy – valaha katona volt. Olyan vékony, hogy kb. az alkarom akkora, mint neki a felkarja, pedig én sem vagyok egy kövér gyerek ami a csuklómat és környékét illeti. Az Annapolis az más, oda nagyon szépen kigyúrta magát, és itt is szép, na de katona? Ne röhögtessetek már… Egy pisztolyt nem bírna el. Egyébként ijesztően jól játszik, már amennyire ez a semmilyen karakter kibontakozni hagyja. A hunyorgása, fintorgása, a kifakadásai-őrjöngései nagyon ott vannak. Az egész lényéből árad, hogy mennyire undorodik ettől a létformától – de azt nem vártam volna, hogy az első csalódás után feladja. Reménykedtem, hogy majdcsak történik valami… de nem.

Egyébként amikor éppen nem egyszál törölközőben borotválkozik (az amúgy is tökéletesen sima állát borotválja mindig), akkor vagy “dolgozik” vagy őrjöng vagy “Francosan néz”, de legalább ezt jól csinálja.

A “szerelmi szál” szinte a film elején kezdődik, nincs romantikus egymásbaszeretés, sokatmondó pillantások meg udvarlás… és nem is érződik, hogy szerelmesek lennének. Szexelnek egyet, és bumm, elvileg ők a legszerelmesebb pár a világon. Elvileg. Semmi értelme az egésznek. A lánnyal közös jelenetei gusztustalanul giccsesek és kiszámíthatóak.

Elvileg hasonló lenne pl. a ‘Trainspotting’-hoz. A srác ki akar törni. Elvileg. Gyakorlatilag sosem tudjuk meg, mit akar. Akar-e egyáltalán valamit. Kezd-e egyáltalán valamit az életével. A karakterek sekélyesek, a történet… miket beszélek? Történet tulajdonképpen nincs is, de legalább kiszámítható. A rengeteg színnel nem tudom, mi volt a cél, mert a nyomorukba nem illik, ehhez az egész sztorihoz nem illik.. ellentétnek kevés, tehát még csak az sincs, hogy ettől azt érzed, hogy nekik még sokkal rosszabb, mint amilyennek egyébként látszik. Öncélú az egész. Unalomig ismételt káromkodások meg szex – nem éppen az élvezhető fajtából -, számomra hiteltelen, teátrális alakítások, gagyi szöveg és oda nem illő furcsán-giccses-színes díszletek.

Értemén, hogy független film. De azért túlzásokba esni nem kéne. Franco tényleg mindent megpróbált. És ha Danny Boyle rendezte volna, igazán remek lehetett volna, mert az alapötlet, és Sonny egyik-másik megnyilvánulása piszok jó. De sajnos ez kevés, mert bár Franco tényleg gyönyörű (vagy “szép”, kinek mi), maga a film teljességgel élvezhetetlen. 3/10

Sonny
amerikai filmdráma, 110 perc, 2002

rendezte: Nicolas Cage
forgatókönyv: John Carlen
szereplők: James Franco, Brenda Blethyn, Harry Dean Stanton, Mena Suvari, Seymour Cassel, Brenda Vaccaro, Josie Davis, Nicolas Cage
IMDb: Sonny

Spider-Man trilogy

Spider-Man

2011. április 16.

Hahaha, hát ahhoz képest, hogy nem csípem Tobey Maguire-t ez nem rossz. :)
Mindenesetre annak örülök, hogy nem itt láttam először James Francot. XD Jó neki ez a beesett arc, meg nagyon tetszik a szája, amikor beszél, de azért most, 9 évvel később sokkal sármosabb meg jobb meg ügyesebb, meg szerencsére a szerepei is jobbak. :) Tudom, a James Dean előbb volt… és ott nagyon szuper is, itt meg kisebb volt a szerepe…

Mindegy. Jól összerakott kis film ez, bár Green Goblin olyan kis gagyi. Viszont Willem Dafoe-t szeretem nagyon, szóval már csak miatta is érdemes volt megnézni (valszeg kevés nála csúnyább pasi van amúgy). Pókember meg a kedvenc szuperhősöm volt kicsiként, szóval illett tényleg már. És vagány is – kivéve, mikor látom az arcát, mert Tobey… jajj -_-’

8/10

Pókember (Spider-Man)
amerikai sci-fi akciófilm, 121 perc, 2002

rendezte: Sam Raimi
forgatókönyv: Stan Lee & Steve Ditko (képregény), David Koepp
szereplők: Tobey Maguire, Willem Dafoe, Kirsten Dunst, James Franco, Cliff Robertson, Rosemary Harris, J.K. Simmons, Elizabeth Banks, Stan Lee
IMDb: Spider-Man

~o~

Spider-Man 2

2011. április 20.

Azért az első nekem jobban tetszett. Ez sem rossz, de nem biztos, hogy újra megnézném.
A színészek jók, Alfred Molinát is bírtam, egyedül Kirsten Dunsttal nem vagyok – még mindig – kibékülve. Annyira hosszú a film, mintha az első felét évekkel ezelőtt láttam volna, nemigen tudnám felidézni, mi volt benne…
A “grafikája” nem tetszett, pl. mikor Pékember ugrál meg Doc Ock kalimpál a karjaival. Bármelyik számítógépes játékban valóságosabbak a dolgok, mint itt. Az első részben valahogy jobban oldották ezt meg. Itt szinte láttam a blueboxot (vagy green, a színét nem láttam :) ).

Frank Jameso is volt majdnem olyan jó, mint ikertestvére, James Franco, de semmi extra. Tény, hogy nincs is túl nagy szerepe. Emily Deschanelnek valamivel kisebb szerep jutott, mint a Bonesban XD (recepciós, ha valaki nem emlékszik), viszont legnagyobb örömömre egy liftben tartózkodott a Pókicával Mikey, azaz Hal Sparks, akit nagyon csípek (kár, hogy már vége a “Queer as Folk”-nak :( ), és az a liftes volt az egyik legjobb jelenet :)

Tudtátok, hogy Tobey-srác épp forgat, készülődik egy filmje, illetve 11 másikra “le van foglalva”? (Az IMDB szerint legalábbis.) Nem semmi a gyerek. Majd ha mazochista leszek, lehet, hogy elkezdem nézni a filmjeit. XD

7/10

Pókember 2. (Spider-Man 2)
amerikai kalandfilm, 127 (135) perc, 2004

rendezte: Sam Raimi
forgatókönyv: Stan Lee & Steve Ditko (képregény), Alfred Gough, Miles Millar, Michael Chabon, Alvin Sargent
szereplők: Tobey Maguire, Kirsten Dunst, James Franco, Alfred Molina, Rosemary Harris, J.K. Simmons, Donna Murphy, Daniel Gillies, Cliff Robertson, Ted Raimi, Elizabeth Banks, Emily Deschanel, Stan Lee
IMDb: Spider-Man 2

~o~

Spider-Man 3

2011. április 21.

Hát ez is mi volt már?
Túl sok dráma, túl sok fölösleges infó, túl sok ellenfél, túl sok “húúú meg hááá de nagyon imádunk Pókarc”, de legalább megint olyan érzésem volt, mintha workprintet néznék. Csak tudnám, miért. Fele ilyen hosszan is bőven elég lett volna az élményből.

New Goblin végre jófej, kapunk egy nagy adag Franco-smile-t, az úriember szépen ki is gyúrta magát (egy évvel az Annapolis után vagyunk), és végre van annyi szerepe, hogy játszhasson is, ne csak melózzon. Rengeteget változott a második rész óta, és manapság is nagyjából így néz ki, ha megborotválkozik, csak most megint kicsit kezd beesni az arca, az izmai is eltűntek és az egész krapek valahogy karakteresebb lett.

Nem tudom, hogy voltam képes tegnap/ma négy és fél órán át Tobey Maguire-t nézni, de hogy az elkövetkezendő években látni sem akarom, az biztos. :D

5/10

Pókember 3. (Spider-Man 3)
amerikai akciófilm, 139 perc, 2007

rendezte: Sam Raimi
forgatókönyv: Sam Raimi, Ivan Raimi, Alvin Sargent, Stan Lee & Steve Ditko (képregény)
szereplők: Tobey Maguire, Kirsten Dunst, James Franco, Thomas Haden Church, Topher Grace, Bryce Dallas Howard, Rosemary Harris, J.K. Simmons, James Cromwell, Theresa Russell, Dylan Baker, Bill Nunn, Bruce Campbell, Elizabeth Banks, Ted Raimi, Perla Haney-Jardine, Willem Dafoe, Cliff Robertson, Stan Lee
IMDb: Spider-Man 3