Life

A ‘Your Highness‘-ben nagyon megtetszett Damian Lewis, így elkezdtem az ő filmjeit is megkeresgetni, elsőként egy sorozatot, mert nagyon dícsérték. Ezzel kapcsolatban három szösszenetet írtam akkor, amit most meg is osztok veled/veletek, és remélhetőleg fogok majd más sorozatokról is írni, mert van egy-kettő, amit láttam tavaly és megérdemelnének pár sort. Amiben perpill Lewist egyébként látni lehet, az a “Homeland”, de szabadidő híján igencsak lemaradtam vele, úgyhogy van mit pótolnom… na de majd ha eljutok odáig, talán erről is teszek említést egy kicsit bővebben. Most viszont “Life”.

2011. augusztus 13.

“Life” pilot, hmm… 9/10, csak maradjon is ilyen.

A főszereplő egy rendőr, Charlie Crews (Damian Lewis), aki 12 évig ült börtönben ártatlanul (nem nagy spoiler, mert ez a film első két-három percében kiderül). Alapvetően jó ember, de hogy ennyi ideig volt elzárva a külvilágtól az kissé őrültté tette. Kb. olyasmi, mint a Gyilkos elmékből Hotch a felesége elvesztése után plusz Dr. House. Szóval egy nagyon jó karakter, aki folyton gyümölcsöt eszik, és szegénynek nem sok köze van a technikai dolgokhoz, sem a mobiltelefonokhoz, sem az új autókhoz, sem az internethez, ráadásul rengetegen szekálják a múltja miatt, mert a szemükben bűnös, még akkor is, ha nem az.

A sorozat sajna csak két évadot élt meg, de az IMDb-n 8.5 csillagot kapott, ami nem tudom, hogy számít-e, de úgy tűnik, érdemes lesz megnézni.

.

2011. augusztus 14.

“Life” – első évad: ✔

Damian Lewis egyszerűen zseniális. Zse-ni-á-lis! Nem csinál semmi extrát, de azt úgy… hogy tanítani kellene.

Kétségtelenül Charlie Crews a legtökösebb zsaru, akit valaha hátán hordott.. Los Angeles. A rendőrök Dr. House-a, akibe a sorozatban feltűnő kb. minden nő szerelmes (sőt, ember a talpán, aki ellen tud állni neki), aki olyan dolgokra költi a pénzét, ami senki másnak nem jutna eszébe, aki annyi gyümölcsöt eszik, hogy az valami hihetetlen, aki az “Internet for Idiots” c. könyv segítségével próbál lépést tartani a technikai fejlődéssel, aki egy ujjal gépel (ez elég viccesen néz ki), aki mindenre rácsodálkozik, és aki legalább akkora leleménnyel jön rá az összefüggésekre, mint Dr. Reid. Emellett persze gond nélkül lecsap bárkit, ha arról van szó, és úgy mossa ki magát a kakiból, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. Ő a létező világ Batmanje, sőt, nőügyei miatt talán inkább Tony Starkja, aki mellett természetesen mindig ott van “hű inasa”, aki nem Jarvis, de még csak nem is Alfred, hanem: Ted.

És ez a sorozat megérne egy misét, bár talán többet is, mert tényleg nagyon jól van összerakva. Úgy értem, két nap alatt egy évadot lenyomni úgy, hogy közben bőven volt más dolgom is, szerintem nem is olyan rossz teljesítmény. Ez nem az én érdemem, hanem a készítőké, akiknek sikerült egy ilyen addiktív, ám sajnos méltatlanul elhanyagolt rendőrsztorit alkotniuk.

Az aktuális ügyek nem mindig a legérdekesebbek, sőt, talán túlságosan is alá vannak rendelve Charlie “ügyének”, és van pár technikai dolog, ami nem tetszik mindig, de a karakterek szuperek és úgy nagy átlagban tökjó az egész. 9/10.

.

2011. augusztus 23.

“Life”: ✔

Hát hogy lehet így vége egy sorozatnak?! Aztamindenit.. :)

Ez már kicsit lassabban ment, mint az első és nem csak azért, mert egész héten dolgoztam, hanem azért is, mert kétszer olyan hosszú, mint az. Amit egyáltalán nem bántam, sőt ^_^

(Kicsit SPOILERes.)
A második évad első fele elég lapos, mintha a forgatókönyvírók elvesztették volna a kreativitásukat. Charlie Crews rendszerint mond valami vicceset az aktuális epizód elején és végén, de ami közte van az teljességgel felejthető. Aztán valahogy mégis összeszedték magukat azok az írók, és az évad második felére sikerült igen jó részeket összehozniuk. Charlie viszont megváltozott. Mondogatja a baromságait, viszont egyszercsak eltűnik a “nagy szerelme”, aki iránt ezzel egyidőben el is veszíti az érdeklődését, eltűnik az a nő is, aki belé volt szerelmes, nem csajozik, alig-alig eszik gyümölcsöt (eleinte majd’ minden részben van valami olyan gyümölcs, amiről azelőtt még csak nem is hallottam soha, aztán ezek valahogy elmaradoznak), és már csak említés szintjén marad meg (“kérdezd meg, Nevikov szereti-e a narancsot” vagy “a társam sok gyümölcsöt eszik”), de már nem eszik folyton. Az első évad az újdonság erejével hat, a második viszont túl tökéletes (gondolom több pénzt kaptak rá), modoros, nekem a “Lie to Me” jutott róla eszembe, és az, hogy sokkal inkább elkezdtek a külsőségekre adni, mint a tartalomra. Persze, szép az, mikor kránra tesszük a kamerát, de amúgy minek?

És valahogy mindenki olyan jófej lesz. Valahogy mindenkiről kiderül, hogy csak a főrosszfiú tartotta sakkban őket és igazából nem is rosszak. Az idegesítő kapitány is szerethetővé válik (ez nem feltétlenül rossz, de szerintem kicsit túl nyálasra vették a figurát az ő esetében). Az egész egy nagy összeesküvés és csak bonyolódik és bonyolódik és bonyolódik… és mindennek a közepe Charlie Crews, minden miatta történik. Ő tulajdonképpen egy szuperhős: Tony Stark rendőrnek öltözve. Vagy hát talán több is nála.

Aztán a főszereplő csaj terhes lesz, de a sorozatban nem akartak neki gyereket, így egy időre eltávolítják a főszereplői körből. Közben Crews új társat kap, akinek ugyan nincsenek autisztikus megnyilvánulásai, de kiköpött Dr. Reid – csak a női mása. Baromi intelligens, eidetikus memóriája van (“villámolvas” is), emellett persze mindig vidám és gyönyörű. Nem túl életszerű. :) Crews pedig közben egyre agresszívabb, hiába a zen, látszik a tekintetén, hogy puszta kézzel meg tudna ölni bárkit bármikor. Ahogyan azt meg is teszi.

Az utolsó két rész viszont olyan izgalmas, hogy csak na! :) Aztán mikor azt hittem, hogy vége, akkor szerencsére kiderült, hogy mégsem (volt még pár perc), pedig kezdtem azt hinni, hogy úgy zárják le, hogy soha ne is lehessen folytatni – de hát ez is Hollywood. Kicsit eltúlozták a végét, túl klisés lett, de abszolút kárpótol az évad első felének ellaposodásáért.
(SPOILER VÉGE)

Ahogy a sorozat kezdődött és ahogy végződött, 9/10-et ér. A köztes részek pedig olyan 6-8/10-et. A karakterek nagyon jók, a főhős eszméletlen jól ki van találva és szerepét a tökéletes színészre osztották. A többi színész is nagyon jó a szerepében, csak a gyilkosságokat túl egyszerű megoldani, nem is túl érdekesek, egyre több karakter lép színre, a “fő szál” pedig egyre csak bonyolódik míg végül az egésznek nem lesz semmi értelme.

Azért Charlie Crews egész jól elviszi a sorozatot (de egy egészestés játékfilm is jól állna neki), szóval ha valaki el tud vonatkoztatni a bénaságoktól (amik amúgy közben nem feltűnőek, csak végiggondolva) és vevő egy ilyen jellegű karakterre, az biztos nem bánja meg, ha megnézi. Én a magam részéről sajnálom, hogy nem folytatták tovább.

Életfogytig zsaru (Life)
amerikai krimisorozat, 45 perc (32 rész), 2007-2009

rendezte: Daniel Sackheim, Peter Markle, David Straiton, Elodie Keene, Adam Arkin, John Behring, Frederick King Keller, Paul McCrane
forgatókönyv: Rand Ravich, Marjorie David, Jonathan Shapiro, Wendy Calhoun, Scott M. Gimple, Far Shariat, Melissa Scrivner, Joe Hortua
szereplők: Damian Lewis, Sarah Shahi, Adam Arkin, Brent Sexton, Donal Logue, Brooke Langton, Robin Weigert, Jennifer Siebel Newsom, Victor Rivers, Jessy Schram, William Atherton, Christina Hendricks, Garret Dillahunt
IMDb: Life

“Apa” és én

Most jön az, hogy “hol is kezdjem..?” :) Több régebbi blogomon írtam már róla, de nem biztos, hogy mindenki olvasta, akit érdekelt, úgyhogy ezeket idézem majd, először viszont szót ejtenék a bejegyzés apropójáról. Április 4. van. Március-áprilisban egy rakat tehetséges ember született – mármint olyanok, akiket nagyon szeretek és emellett tehetségesek is -, a két legnagyobb példaképem áprilisi, egyikük pedig épp ma ünnepli a szülinapját. A negyvenhetediket. Na ő Robert John Downey Jr.

Nem ismerem annyira rég óta, illetve hallottam a nevét kiskoromban is, annyit tudtam róla, hogy “valami rosszfiú”, de sosem láttam filmekben, és nem is érdekelt egyáltalán. A “jég 2007 legvégén tört meg”, merthogy abban az évben kezdtem el a fősulit, aztán valami idióta megfontolásból odakeveredtem a másodikosok filmklubjába (a mai napig áldom a napot, mikor ez megtörtént), na akkor szerettem bele Charlie Chaplinbe. Tudom, hogy őt piciként is kedveltem, legalábbis szüleim azt mondták, hogy ő már nem újdonság nekem, sőt, de ki emlékszik mindenre, amit a tv-ben látott 3-5 évesen? Szóval az ‘A Dog’s Life‘-ot néztük, és teljesen elvarázsolt. Nem akarok nagyon nyálasan írni azért, legyen elég annyi, hogy úgymond ezt láttam tőle először, a többi meg már jött magától. Az első igazi filmes dolgozatomat is róla írtam, ma már persze vicces visszaolvasni, mert nem sok köze volt a tudományos munkához, mindenesetre első dogának jó volt, a tanárunknak nagyon tetszett, és végülis ezzel kerültem én a filmes szakirányra.

Hogy jön ehhez Downey? Hát úgy, hogy minden lehetséges dolgot igyekeztem megnézni és elolvasni Chaplinnel kapcsolatban, és ugye Downey játszotta őt. Akkor elintéztem ennyivel:

2007. december 28.

“Pár nap múlva 2008-at írunk, én meg folyton Chaplin-filmeket nézek, róla olvasok, róla írok (mármint házidogát). Hihetetlen egy figura volt. Van nekünk George Lucasunk meg Spielbergünk, de senki nem lehet hozzá hasonló. Nemrég néztem a Richard Attenborough-rendezte életrajzi filmet róla, és azt kell mondjam, Robert Downey Jr. remekül megállta a helyét Chaplinként. A film vége különösen szépre sikeredett, jelenetek A kölyökből… huh.. meg kell nézni. De a csavargót amúgysem lehet maradéktalanul komikusként felfogni. Szerintem. A története 30 éve és 3 napja ért véget…”

Jó, ez is nyál meg minden, nézzétek el nekem, és igazából már 11 évesen is inkább Danny Boyle-ért rajongtam, de azért a két említett úriembert is nagyon szeretem. A lényeg annyi, hogy ez a “legrégebbi írott forrás”, amiben említést teszek a ma már legkedvencebbik színészemről. (És voltam akkora mázlista, hogy pont Charlie-ként láttam először. ^_^ ) Chaplin pedig azért fogott meg különösen, mert teljesen egyedi módon és őszintén és utánozhatatlanul beszél mindenféle társadalmi jelenségekről meg politikáról meg gazdaságról meg történelemről meg szerelemről, mindezt komikus csomagolásban tálalva, de úgy, hogy azt egyszerűen nem lehet nem szeretni és érteni is csak az nem érti, aki nem akarja.

Downey tehát fantasztikus volt, de akkor éppen Chaplin volt a nagy szerelem, így nem is kattantam rá. Valamivel több, mint fél évvel később találkoztam vele legközelebb – teljesen véletlenül. A ‘Tropic Thunder’-t néztük moziban, ami Ben Stiller miatt érdekelt, mert ő is (gyerekkorom óta) nagy kedvenc, és tudtam, hogy régi álma vált valóra ezzel a filmmel – tehát nem volt mese, meg kellett nézni. A legjobban persze Kirk Lazarus tetszett, teljesen oda meg vissza voltam érte, furcsamód azonban csak a stáblistát nézve tudatosult bennem, hogy ez ő. Pedig akkoriban volt a nagy felhajtás a Vasember körül, valahogy az én kis agyamig ez azonban mégsem jutott el. Így ciki-nemciki, azt nem is láttam moziban. Sajnos.

Attól kezdve érdekelt, de túlzottan nem törtem magam, hogy megszerezzem a filmjeit. A ‘Sherlock Holmes’-t már moziban láttam, nem tudom, milyen megfontolásból, mert ha jól emlékszem, azt is úgy néztük, hogy fogalmam nem volt róla, “mi ez”, csak bementünk és megnéztük, és mikor elkezdődött, akkor esett csak le, hogy konkrétan ő a főszereplő. “Valaki” nagyon azt akarta, hogy foglalkozzam vele, ha már ennyiszer botlottam bele véletlenül, a hab a tortán az volt, mikor 2009 őszén az egyik óránkon kötelező film volt a ‘Natural Born Killers’. Hallottam már előtte is a filmről, de nem sokat tudtam róla meg nem is érdekelt különösebben (bár Woody Harrelsont is imádtam gyerekként, majd’ minden filmjét láttam), de mikor a tanárunk a listát mondta, ehhez a filmhez érve a legjobb haverom már valahogy úgy fordult felém, hogy “ebben szerepel a kedvenced is, méghozzá nagyon is jól”. Persze Holmes után már kerestem a filmjeit, először a legismertebbeket, és haladtam szépen a kevésbé ismertek, nehezebben fellelhetők felé, amit tudtam, azt megvettem DVD-n, pedig ha valaki, hát én igazán nem költöttem azelőtt soha DVD-re… (És persze CD-formában a lemeze is megvan.) 2010 tavaszán már én vittem a ‘Kiss Kiss Bang Bang’-et az egyik órára, mikor a narrációról tanultunk. Az akkori szakdolgozattémámat is elsősorban miatta választottam, aztán a mostanit meg már csak és kizárólag miatta… Semmi nem történik véletlenül, ahogy nem véletlenül futottam bele olyan sokszor véletlenül… megintcsak nyálasan hangzik, ha azt mondom, “megváltoztatta az életemet”, pedig ez sok szempontból tényleg így van.

A blog címe is azért lett végül az, ami, mert ha már feleségül nem vesz, legalább fogadjon örökbe.. :D Stark nagyon ő, és különbenis borzasztóan imádom az okos embereket, nagyon fel tudok nézni rájuk (A Gyilkos elmékben is Dr. Reid a kedvencem), úgyhogy volt egy olyan pillanat, amikor egyértelmű lett, hogy ez lesz és kész.

Sajnos nagyon buta voltam, és csak fészbúkra posztolgattam a kritikáimat, azóta viszont sokat változott az a szerencsétlen oldal és az alkalmazásai, így a legelső vele kapcsolatos élményeim-feljegyzéseim a múlt ködébe vesztek. Próbáltam előhalászni őket, és nehezen hiszem el, és nem is nagyon szeretnék beletörődni, hogy ezek tényleg-végleg elvesztek és nem mentettem el őket sehova, de egyelőre nincs semmi ötletem, hogy hogyan keríthetném elő őket. Olyan filmekről van szó, mint a ‘Charlie Bartlett’, a ‘Zodiac’, az ‘A Scanner Darkly’, a ‘The Shaggy Dog’, az ‘A Guide to Recognizing Your Saints’, a ‘Good Night, and Good Luck.’, a ‘Kiss Kiss Bang Bang’, a ‘The Singing Detective’, a ‘Wonder Boys’, a ‘The Gingerbread Man’, a ‘Home for the Holidays’ vagy a ‘Heart and Souls’… de akad néhány olyan is, amit ugyan láttam, nem írtam róla. Nagy részük olyan meghatározó volt, hogy nehéz lenne egy újbóli megnézéssel, új írással reprodukálni az eredeti élményt… Azért majd lehet, hogy utólag megpróbálok írni róluk, az viszont biztos, hogy a legtöbb firkálmányom vele kapcsolatban inkább rajongás, mint értelmes írás. Nademindegy.

“Utoljára” valami ilyesmit írtam róla, és hogy minden egy helyen legyen, most ezt is bemásolom (azóta természetesen már két fia van ^_^ Név szerint Indio Falconer Downey és Exton Elias Downey, de ne tévesszenek meg a nevek senkit, a keresztnevüket egy-egy városról kapták, a másik kettő azonban vezetéknév):

2010. november 13.

“(…) Rendkívül sokoldalú tehetségről van szó, akit a Sherlock Holmes és az Iron Man filmek révén ma már igazi sztárnak tekinthetünk. Rengetegen imádják, de feltételezem a legtöbben alig ismerik.

Sokan tudják, hogy drogproblémákkal küzdött, ült börtönben (Hollywoodban szinte az a furcsa, ha valaki ezt nem mondhatja el magáról), hogy egy producer a felesége és hogy van egy fia. De vajon fel tudnák-e sorolni, mely filmekben szerepelt? Mert bizony volt nem egy igen emlékezetes alakítása. Sajnos azonban – véleményem szerint – kevés igazán jó filmben szerepelt, kevés igazán jó szerepet kapott. Nem lehet kizárólag őt hibáztatni azért, amilyen életet élt, de tény, hogy sajnos azok a bizonyos évek lehettek volna talán a legszebb évei. Pár éve már negyven akárhány évesen “tért vissza”, és őszintén remélem, hogy lesz még lehetősége fantasztikus filmekben izgalmas karaktereket eljátszani, rendkívüli alakításokat nyújtani. Mert a tehetsége ma szinte egyedülálló.

Majdnem közhelyes lenne, ha leírnám, mikor és hol született vagy hova járt iskolába vagy ha felsorolnám a filmjeit. Arra ott van mondjuk a wiki vagy az imdb, ezért arra gondoltam, meséljen inkább ő és a filmek, melyekben szerepelt. A 2006-ban készült interjú ugyan nem tíz perces, hanem egy igazi mélyinterjú, viszont a legeslegszuperebb, amit valaha vele láttam.

Mindenkinek aki szereti, és mindenkinek, aki még nem ismeri őt, ajánlom sok szeretettel. Ha eddig nem derült volna ki valaki számára valamilyen okból kifolyólag, hogy milyen fantasztikus tehetség, és milyen szerethető ember Robert John Downey Jr., annak most itt a lehetőség. Megéri rászánni az időt. Tényleg.

(Végül pedig a híres 10 kérdés, amit James Lipton minden vendégének feltesz, illetve néhány kérdés az egyetem hallgatóitól.)

Nagyon tetszik, amit James Lipton csinál(t). Hihetetlen nagy alázattal és tisztelettel közelít(ett) vendégei felé. (A műsorról itt olvashattok.)”

Azoknak pedig akik már látták ezt a James Lipton-féle interjút (de azoknak is, akik még nem), itt van egy tavaly karácsony előtti is, amit csak azért mutatok, mert szerintem nagyon jópofa. Persze ennyi erővel Downey összes interjúját mutathatnám… :)

Ez pedig a grátisz :D

Captain America: The First Avenger

Michael Fassbender születésnapja révén illene az ő egyik filmjéről írnom, de amit láttam, arról már írtam, amit még nem láttam, arról nem tudnék… :D Újat nézni pedig sajna nem volt időm. Játszott ő viszont az X-Menben, ami akárhogy is nézzük, Marvel-film, szóljon tehát ez a bejegyzés arról a “Marvel-érdekeltségről”, amiről eddig – legalábbis itt a blogon – tőlem még nem olvashattatok. Indzsój. :)

2011. november 1.

A helyzet az, hogy ma már senki nem kíváncsi harisnyás szuperhősökre. Egész egyszerűen eljárt felettük az idő.

Persze nem ez az egyetlen oka annak, hogy ez minden idők legrosszabb Marvel-filmje. Sejtettem, hogy rossz, de hogy ennyire, az még engem is meglepett.
Kezdjük ott, hogy a két órából kb. fél óra értékelhető és ebben benne van az utolsó pár perc (onnantól, hogy Rogers felébred), a stáblista és a stáblista utáni jelenet is. Azóta, hogy 2008-ban Tony Stark színre lépett aligha van esélye bárkinek is felülmúlni az ő sikerét. Ő egy igazi, tökös szuperhős, olyasvalaki, aki abszolút elképzelhető a mai világban, akire a hibái ellenére fel lehet nézni, aki miatt a kissrácok Vasember-maszkra cserélték a hálóvetőjüket. (Wolverine-ről ne beszéljünk, ő kicsit más kategória és még mindig tök menő: Halloweenkor gyerekek százai növesztenek miatta szakállat és karmokat.)
A Marvel is tudja jól, hogy Starkot nem fogják felülmúlni, mivel azonban hősünket már megfizetni sem nagyon tudják (vagy nem akarják), ezért legalább megpróbálni illene valami hasonlót összerakni, mert 2013 után nem fognak tudni mit kezdeni a nyámnyila szőkéikkel, de nem. Na jó, a ‘Thor‘ nagyon szép, nagyon látványos lett, és Loki nagyon vagány benne, de negatív szereplő köré meg nem nagyon lehet franchise-t építeni.

A Captain America stábjának legnagyobb baklövése egyértelműen a főszereplő személye. Chris Evanst alapvetően csípem, semmi gond vele, tényleg, Fáklyaként egyenesen imádtam a ‘Fantastic 4′-ban (eleve miért játszik két különböző Marvel-hőst ugyanaz a színész?! fel nem tudom fogni..), de ide felpumpálták, lett belőle egy totálisan karaktertelen, szőke pojáca, akiről az embernek két dolog jut eszébe: az hogy “jó” és az, hogy “szőke”. Ez persze nem az ő hibája, egész egyszerűen nem való erre a szerepre. Különbenis (de ez már a karakterre vonatkozik) nehéz olyasvalakivel azonosulni, akinek nincsenek hibái, nemigaz? Ezért is tértek át anno Stan Lee-ék (meg a DC-ék és gondolom mások is) az emberszerű, esendőbb hősökre.
(SPOILER) Steve azt mondja, hogy még berúgni sem tud. Akármennyit ihat, ha szomorú vagy bármi baja van, ami miatt az emberek általában elmennek berúgni, ő még erre sem képes. Ezzel szemben Stark egy alkoholista zseni. (SPOILER VÉGE)
Kivel könnyebb azonosulni? Kiért könnyebb rajongani? Kire könnyebb felnézni? Arra aki szimplán jó vagy arra, aki elkövet hibákat, de felül tud kerekedni rajtuk? Naugye. Persze mit tehetnek az alkotók? Nagyon átírni nem fogják a karaktert, de azért egy karakteresebb-karizmatikusabb színészt igazán találhattak volna erre a szerepre.

Nekem a forgatókönyv sem tetszett, totál fantáziátlan az egész. Van már száz hasonló film, legfeljebb valaki más a főszereplő. Az egész úgy néz ki, mintha a ‘Star Wars’-t ültették volna át a második világháború idejére/helyszíneire. Vannak itt droidok, van egy főgonosz (éppen csak az nem derül ki róla, hogy ő Steve apja), van itt erdőben motorosüldözés meg ilyen lézer szerű valamivel lövöldözés… csak a Star Wars kb. 30 évvel ezelőtt még újnak számított. A film első felében egyébként nem történik semmi. De tényleg semmi, így akár át is ugorhatjuk, elég megnézni a trailert. Aztán azért már történik valami, de az a valami is hasonlóan unalmas, mint az első egy óra, és nevetségesen kiszámítható. Mikor kimondták, hogy “kozmikus kocka” én elnevettem magam, totál idiótán hangzik, pedig nem kéne annak hangzania, de itt egyszerűen nem hittem el. Nem úgy, mint pl. a ‘Thor’ esetében, aminek a világa totál beszippantja az embert. (Hozzá kell azért tennem, hogy azt IMAX-ben néztük, ezt meg csak itthon az előbb.)
Soha nem voltam Amerika Kapitány fan, lehet, hogy szükségem lenne egy jó kis agymosásra ahhoz, hogy az legyek, de a mostani fejemmel nem tudok mit kezdeni vele. Ennek megfelelően csak az új Avengersből ismerem a történetét, de annak sok köze nincs a filmbelihez. A képregényben a barátnőjének semmi köze a katonasághoz, a haverjával még öreg korában is találkozik, és nem tűnik akkora nyálboynak, mint itt.

Ahogy az lenni szokott nincs olyan (vagy legalábbis ritka), hogy valami csak rossz legyen, itt is vannak tehát jó pillanatok. Pl. egy-két jópofa szöveg vagy mikor Rogers reklámarcként működik és egy ilyen revüszerűséggel járja az országot, de a film vége is ötletes meg, hogy a gyerekek Amerika kapitány képregényeket vesznek. :) (És azok a magazinok a valódi első szám borítóját kapták.) A színészek általában tetszettek, Hugo Weavingről csak szuperlatívuszokban tudnék írni, annyira tökéletes Red Skullként. Aztán itt van Tommy Lee Jones (megintcsak szuperlatívuszok), Toby Jones, Samuel L. Jackson vagy éppen Stanley Tucci. Talán az utóbbi lett mégis a kedvenc, kár hogy ilyen kis szerepe van csak. Jópofa Rogers szedett-vedett csapata, Howard Stark azonban nem tudott felnőni fia hírnevéhez. Csak majmolta őt. Ő is nőcsábászkodik, de ez egyáltalán nem illik hozzá, olyan, mint valami úrigyerek, aki egyébként úgy táncol, ahogy más fütyül neki. Vicces akar lenni, de nem nagyon sikerül, menő akar lenni, de nem nagyon sikerül, a pornós bajusz totál ciki, de nem Dominic Cooper hibája, hogy Stark csak Tony gyenge utánzata lett. A Peggy-t játszó színésznő tipikusan olyan karakter, mint a 40-es évek amerikai katonafeleségei, viszont nem szép, akkorák a mellei, mint két hatalmas görögdinnye, mégsem nőies. Szóval ő sem volt éppen a legjobb választás. (Kiváncsi vagyok amúgy, hogy a második világháborúban hány nő, fekete és ázsiai harcolt az amerikai seregben.) A Stark Expo, ami akkor még valami világkiállítás, ha jól emlékszem, de már úgy néz ki, mint a későbbi Stark Expo nagyon tetszett, de egyébként is nagyon jók a díszletek, a jelmezek, és jó, hogy ennyire különbözőek korunk szuperhősei, az Avengers pont ettől lehetne majd jó. Lehetne – aztán majd meglátjuk.

Érdemes érdekességeket olvasgatni (rengeteg minden van itt és itt), már csak akkor is, ha az ember kínjában akar mosolyogni, hogy mennyi jó ötletet vetettek el Marvelék. Mondjuk azt, hogy ki legyen a főszereplő vagy azt, hogy milyen szuperhősök cameozzanak. Az előbbire több jó ötletük is volt, többek közt Sam Worthington, Garrett Hedlund, Channing Tatum, Jensen Ackles vagy Ryan Phillippe. Bármelyikük jobb lett volna Chris Evans helyett, aki egyébként többször elutasította a felkérést, mégis rábeszélték… vicces viszont, hogy Will Smith is szóba jött, mint lehetséges Steve Rogers. XD Peggy szerepére meg ott volt Keira Knightley, de ugye (sajnos) nem ő lett.
Teljesen logikusan cameozott volna Wolverine (hiszen ő harcolt a 2. világháborúban) és Magneto (mert ő meg fogolytáborban volt), de sajnos X-Menék jogai nem a Disney-nél vannak. Pedig ez nem volt hülye ötlet.
A “Stark Expo”-n a piros ruhában lévő emberke az android Human Torch, akinek felújított változatát néhány éve Evans a ‘Fantastic 4′-ban alakította. Azt a technikát pedig, amit Stark a kiállításon bemutat később Tony tökéletesítette, mint repülés-stabilizátor (azt hiszem így hívja), az van a kezébe építve.
Aztán. Hallhatunk Wilhelm sikolyt, de ez IMDb nélkül is feltűnt :) viszont ha már ők említik, nem hagyom ki én sem.
A SHIELD-ügynöknő a végén (aki bemegy Steve-hez, mikor felébred) Peggy unokája.
“Istenek” címszó alatt a viking istenekre, Thorékra gondolnak. De hogy adhatta nekik Loki a kockát, ha a Thor napjainkban játszódik és nem a második világháború előtt? Vagy nem ő adta oda?
(SPOILER) A film végén a kocka Starkhoz kerül, és az arról készített leírást találja meg az ‘Iron Man 2′-ben Tony, és arra mondja, hogy felfedezett egy új elemet, tehát a kocka ereje tartja életben őt, így már minden világos ^_^ (SPOILER VÉGE)
Viszont a kérdés még mindig kérdés, hogy mi köze Lokinak napjainkban a kockához?
Steve pajzsa a képregényben vibranium-adamantium ötvözetből készült, de a filmesek kihagyták az adamantiumot, nehogy szegény mozinézők azt higgyék, hogy ez utalás Wolverine-re… -_-’ Agyameldobom. És akkor mi van, ha azt hiszik?! Legalább örülnek, hogy feltűnt nekik, hogy ugyanaz a fém… Sokkal zavarbaejtőbb (legalábbis én fennakadtam rajta), hogy Stark azt mondja, a vibranium a legritkább fém a világon, erősebb az acélnál stb, hiszen az X-Menben nagyjából ugyanezeket mondják az adamantiumra.

Totálisan irreális az IMDb-n az a 7-es átlag – biztos sok birka amcsi szavazott -, mert iszonyú erőltetett a film, Evans nagyon nem jó erre a szerepre, nagyon elcsépelt korszakban játszódik, lopott ötletekkel, nagyon elcsépelt forgatókönyv alapján, és egész egyszerűen nem üti meg azt a szintet, amit a Marvel (és a Batmannel a DC) az utóbbi években “meghatározott”, elvárhatóvá tett. Viszont tény, hogy egy-két apróságra nagyon is odafigyeltek (Starkék kütyüi).
Kellett ez a film, hogy felvezessék a ‘The Avengers’-t, értem én, de önmagában semmi értelme, totálisan fölösleges, inkább olvassátok a képregényeket! Persze az Avengers előtt illik megnézni, úgyhogy a hardcore Marvel-fanok nézzék meg, a többiek ráérnek valami unalmas estén, ha éppen huszadszorra adja le az RTL klub. 4/10.

Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (Captain America: The First Avenger)
amerikai sci-fi akciófilm, 124 perc, 2011

rendezte: Joe Johnston
forgatókönyv: Christopher Markus, Stephen McFeely, Joe Simon & Jack Kirby (képregény)
szereplők: Chris Evans, Hayley Atwell, Sebastian Stan, Tommy Lee Jones, Hugo Weaving, Dominic Cooper, Richard Armitage, Stanley Tucci, Samuel L. Jackson, Toby Jones, Neal McDonough
IMDb: Captain America: The First Avenger

Thor

2011. április 30.

Azt kell mondjam, nagy csalódás volt ez a film.

.

.

.

.

Persze pozitív csalódás. :D
Miután láttam Thor műanyag-páncélját, és hogy Heimdallt fekete színész alakítja, úgy voltam vele, hogy aligha üti meg a szintet ez a film, így nem is vártam tőle semmit. Nade!

A ‘Star Trek’ Kirk kapitánya (az ifjabb Kirk apja), azaz Chris Hemsworth az a fajta Thor, akit minden lánynak érdemes megnézni *_* Olvadozás garantálva. Már a Star Trekben sem volt csúnya, csak alig volt pár jelenete.
Ki mondta, hogy a szőkék nyálasak? Ő kéremszépen egy nagyon vagány szöszi, gyönyörű, tiszta, kék szemekkel. Az arcáról a premier plánok csodásak, sármos egy pasi az biztos, és ő is tud ám (a szemével is) mosolyogni. A színészi teljesítményéről sokat nem tudok elmondani, mert tette a dolgát rendesen, de nem brillírozott. A Natalie Portmannel (Jane Foster) való kapcsolata totálisan indokolatlan és béna, még csak azt sem lehet elmondani, hogy van köztük valami vibrálás, mert nem. Ugyan Portman próbálta az ábrándozó, epedező, rajongó szerelmest játszani (nem sikerült annyira), de Thor mint egoista szépfiú, aki tudja magáról, hogy nagyon szépek az izmai, és a szemei, és úgy ahogy van sármos ügyet sem vet a nőre. Ami azt illeti, Chris meg sem próbálta.

Brillírozott viszont Sir Anthony Hopkins és Tom Hiddleston. A karakterek nincsenek túl nagy mélységekig kidolgozva, mondhatni igencsak felületesek, de ők ketten megtöltötték élettel, történettel, érzelmekkel őket. A bölcs Odin és a “testvérére” örökké – joggal – féltékeny Loki a legjobbak a filmben. A szemükből minden kiolvasható. Thoréból inkább csak az, hogy “szép vagyok és erős és szórakoztató”, de nem bántom Hemsworth-t, mert ez talán inkább a karakter és a történet hibája. Valahogy ez inkább Loki-film, mint Thor-film. Ő is fejlődik a film során (ahogy a fent említett kettő), nem is kicsit, csak valahogy nincs igazi folyamata az ő fejlődésének. Egy-két jelenettel megtoldva, vagy kicsit máshogy megcsinálva a történetet jobb lenne talán.
A barátai (a Három Harcos vagy Warriors Three) szimpik, Heimdall pedig úgy jó, ahogy van. Nem baj, hogy fekete. Nem gondoltam, hogy ezt fogom mondani, de így talán méginkább tiszteletet parancsoló, és nagy és hatalmas ő. Jó a karakter, jó volt a színész, a szinkronja, minden (elvégre eredetileg Nick Fury is fehér volt). Szóval abszolút nem bánom, és végsősoron megértem, miért Idris Elbát választották a szerepre.

Az egykori Megtorló (The Punisher, 2008), Ray Stevenson Volstaggként szórakoztató figura, igazi viking. Tadanobu Asano alakítja Hogunt (ő sem csúnya), ő is tetszett, a magyarhangja meg nagyon szekszi. :) Őt még nem nagyon láttuk másban, mert elsősorban japán filmekben szerepelt, bár a Mongolban (2007) ő volt Temüdzsin, ismertebb nevén ugye Dzsingisz kán. Josh Dallas, azaz Fandral bajusz nélkül azt hiszem valamivel jobban néz ki. XD Így elég vicces volt, de tudom, neki kellett a bajusz. A triót Jaimie Alexander (Sif) egészíti ki, és ő biztos tetszeni fog a fiúknak-férfiaknak, eddig inkább sorozatokban szerepelt néhány rész erejéig. A S.H.I.E.L.D.-ügynökök tesznek is rájuk egy vicces megjegyzést, amire valami olyasmi fejet vágtam, hogy :’D
Friggát (Odin felesége, Thor anyja) a csodálatos Rene Russo alakítja, igaz, kevés jelenete van, de tökéletes a vikingfőisten-feleség/szeretőanya szerepre.

Összességében azt mondhatom, hogy a karakterek, a ruháik, megjelenésük hű a képregényekben látottakhoz (bár ebben nem vagyok profi), a sisakok meg fantasztikusak voltak, Lokié a legszebb szerintem, nagyon jól eltalálták a “szarvait”. Ami zavart, hogy a cuccok műanyagszerűek nagyon, és ez borzasztó komikusan hat, jobb lenne, ha fémesebb megjelenést kölcsönöztek volna a páncéloknak.

Vicces, hogy az egyetlen svéd színész nem asgardit játszik. Ő az Erik Selviget alakító Stellan Skarsgård, éééés megmondom honnan lehet ismerős. Skarsgård nem más, mint a Karib-tenger kalózainak Bootstrap Billje, azaz Will apja. Jó a karakter, jó a színész, aranyosak Thorral.

Mikor megjelent a nemjófej valami (nem akarok nagyon spoilerezni, de nem tudom elkerülni), nekem az első gondolatom az volt, hogy fel kéne hívni Tony Starkot, hogy “hé öreg, lenne itt egy kis meló”. És aztán van is róla szó (amin nevettem is, mert pont akkor jutott eszembe ő, mielőtt mondták a nevét), de ahelyett, hogy szólnának neki, Thorra hagyják a dolgot.

A stáblista utáni jelenetet érdemes megvárni, de azt nem sikerült eldöntenem, hogy ez vajon az Avengers vagy a Thor második részének előzetese. A jelenet egyik szereplője amellett szól, hogy inkább Avengers, egy másik pedig, hogy tán inkább Thor… fenetudja. Szerintetek?

Negatívum a filmmel kapcsolatban a kissé felületes karakterábrázolás, a szerelmi szál, az egyszerű cselekmény, a műanyag páncélok és hogy pár helyen nagyon látszik, hogy greenbox előtt (greenboxban?) vették fel a jeleneteket. Ennek ellenére nekem nagyon tetszett, imádtam, ahogy elmesélik a történet mitológiai eredetét, a vikingek is (amennyire láttam) korhű cuccokban vannak, megható a testvéri/gyermeki/atyai szeretet ábrázolása, jó a zene, van benne akció bőven (igaz, nem kifejezetten látványos), egy kevés humor és végre igazán remek a szinkron! Szerintem nem túlzok, ha azt mondom, ez a Marvel eddigi leglátványosabb filmje. Elképesztő a látvány, de tényleg. Nagyon kitettek magukért a készítők. Asgard valami gyönyörű, a híd is meg úgy minden, megérte ennyit várni rá.
Mi IMAX-ben néztük, és annak ellenére, hogy utólag dobálták rá digitálisan a 3D-t érdemes úgy megnézni. Végig lekötötte a figyelmet, és nem győztem hűzni meg házni :) Szívesen beülnék mégegyszer, már csak azért is, hogy közelről lássam az ausztrál adonisz arcát, de ha Asgardra, Heimdallra vagy Loki sisakjára gondolok, tán még Hemsworth pórusainak látványa is eltörpül mellettük. 8/10.

Kieg.: Ezek után az Avengers film vizuális orgazmus kell legyen, mert ilyen karakterekkel, és ilyen látvánnyal nem ronthatják el. Egyszerűen nem tehetik meg, hogy elrontják!!!

Thor
amerikai akciófilm, 115 perc, 2011

rendezte: Kenneth Branagh, Joss Whedon (stáblista utáni jelenet)
forgatókönyv: Ashley Edward Miller & Zack Stentz & Don Payne, J. Michael Straczynski & Mark Protosevich (történet), Stan Lee & Larry Lieber & Jack Kirby (képregény)
szereplők: Chris Hemsworth, Natalie Portman, Tom Hiddleston, Anthony Hopkins, Stellan Skarsgård, Kat Dennings, Clark Gregg, Idris Elba, Colm Feore, Ray Stevenson, Tadanobu Asano, Josh Dallas, Jaimie Alexander, Rene Russo, Adriana Barraza, Maximiliano Hernández, Richard Cetrone
IMDb: Thor